A gyakorlat célja az volt, hogy a vöröskereszt profi imitátorainak segítségével szimulálni tudjanak egy a mindennapi életben is sokszor előforduló katasztrófahelyzetet sérültekkel, végtagok elvesztésével, különböző testrészek sérülésével, valamint mentális és pszichés sérülésekkel.

Az imitátorok nem könnyítették meg a gyakorlatot végrehajtó szervek munkáját, de nem is ezért voltak ott.

Ha kellett sikítoztak, ha kellett veszekedtek a mentőalakulatokkat, mindenféle módon próbálták akadályozni éá hátráltatni őket munkájukban, aminek a célja az volt, hogy az egységek ezeket a szituációkat a legnagyobb hidegvérrel és profizmussal tudják megoldani, végrehajtani.

A gyakorlat végét követő kiértékelésen minden alakulat, egység jelesre vizsgázott.

Mindenki azt csinálta amit tudott, és azt tudta amit az adott szituációban tudnia kellett.

A gyakorlaton hála istennek “valódi” sérülés nem történt, mindenki épen és egészségesen térhetett haza szeretteihez.